Az élet a legnagyobb tanítómester!

"Életutadon
A benned élő, tanuló lény vezet,
a játékos szellem,
aki
igazi önmagad.

Ne fordulj el
a lehetséges jövőktől,
mielőtt meg nem bizonyosodtál, hogy nincs
mit tanulnod belőlük."
(Richard Bach: Illúziók)

Vannak néhányan, akik akár hazájukon belül, akár más országban, de mesterükre találtak egy másik ember, szent, guru, pap, papnő személyében. Akadnak, akiknek a könyvek, írások jelentik a tanítást, s a könyv a tanítómester. Mindkettő épp úgy lehet hasznos, mint hiábavaló is, vagy félrevezető, amennyiben nem használjuk legalább a legalapvetőbb, saját személyünkben lakozó mesterünket, a szellemiségünket, értelmünket, értelmező és megkülönböztető képességünket.

Amíg mi nem ismerjük a bennünk lakó szellemet, addig nem tudjuk ki és hova vezet minket. Önmagunkhoz visz, vagy önmagunktól, önnön valónktól eltávolít bennünket, ami semmiképp sem hasznos. Úgy mondják, „mikor kész a tanítvány, megjelenik a mester.”

Valahogy mi a mestert mindig valami nagy és jelentőségteljes személyiségnek képzeljük el, ami van, hogy valóban úgy van, de mégis azt kell, hogy mondjam: AZ ÉLET A LEGNAGYOBB TANÍTÓMESTER.

Ezért a mindennapjainkban, kapjuk a legtöbb leckét, sokszor idegenektől, néha barátoktól, családtagoktól, egy-egy szituációból, ha megértjük az üzenetét és tanulunk, tudatosodunk belőle. „Az ember előrefelé él és visszafelé érti meg”. Már ha törekszik rá, hogy megértse és hasznosítsa a tapasztalatait. Makrokozmosz-mikrokozmosz; ami fent az van lent, ami kint, az van benn. Idézzük fel életünk egy-egy nagyobb eseményét, akár a múltból, akár a jelenből, és vizsgáljuk meg azt, keressük meg benne a pozitív tanulságokat, vonjuk le a konzekvenciákat.

Egy egész világegyetem lakozik bennünk, minden emberben, és mint kinn, úgy benn is lakik egy tanítómester egy szellemi vezető, bennünk, önmagunkban. Járjuk be a belső világunkat, és mindent megtudunk a kinti világról. Figyelj kicsit befelé, találj rá a belső vezetődre, felsőbb énedre, intuíciódra és az egész világ a tanítómestered lesz. „Ismerd meg önmagad!” Figyelj a belső hangodra! Mindannyian az úton vagyunk valahol, és mindig valamit "keresünk".
Ahogy a külső világ hat ránk, munkálkodik fejlődésünkön, legalább úgy munkálkodik a belső világunk is ugyan ezen. Ha ezt megértjük, s tudatosítjuk, akkor már is megtettük az első lépést. Már is közelebb jutottunk ahhoz, hogy önmagunk segítőjeként teremthessünk magunknak tudatos, boldogabb életet.

“Nem az a mester, aki megtanít valamire, hanem aki megihleti a tanítványt, hogy legjobb tudását latba vetve fölfedezze azt, amit már addig is tudott.”
(Paulo Coelho)

Vaszilkó Anita